Az Irak ellen tervezett támadás körül kibontakozó bonyodalmakat az Európai Unió vezető hatalmainak számító Franciaország és Németország nyilvánvalóan dédelgetett álmuk megvalósítására, az EU politikai szerepének megerősítésére igyekeznek felhasználni. A britek ellenben teljes mellszélességgel kiállnak a hajthatatlannak látszó amerikai szövetségesek álláspontja mellett: fogytán a türelem, mivel eddig nem sikerült cáfolni az iraki tömegpusztító fegyverek létezését. Orosz titkosszolgálati források szerint február második felére valószínűsíthető a Szaddám Huszein rendszerét megdönteni hivatott katonai beavatkozás. Tony Blair brit miniszterelnök kijelentette: akár a támadást legitimáló újabb ENSZ-határozat nélkül is kész az USA és Nagy-Britannia a háborúra. Ugyanakkor a napokban fölröppentek olyan híresztelések is, miszerint a válság megoldását jelentené Szaddám esetleges száműzetése, bár az iraki diktátor aligha tud megfeledkezni a hágai Nemzetközi Törvényszék elé állított Milosevics sorsáról. 

A brit hatóságok néhány fegyvert és több száz dokumentumot – többek között hamis útleveleket, személyi igazolványokat és hitelkártyákat – foglaltak le hétfő éjszaka az észak-londoni Finsbury-mecset ellen végrehajtott akcióban. A razzia során a mecsetben talált hét férfit is őrizetbe vették. A radikális akcióra az után került sor, hogy a Scotland Yard számára bebizonyosodott: a néhány hete kirobbant ricin-ügy szálai egészen a mecset kapujáig vezetnek.

Lassan már tizenharmadik éve témája a magyar közéletnek az átvilágítás és az ügynöktörvény, de a megnyugtató megoldás a kérdés rendezésére még mindig várat magára. A múlt év végén elbukott az új átvilágítási törvény is, így újra elmarad az egyházi vezetők átvilágítása. Erről a témáról rendeztek kerekasztal-beszélgetést a Wesley János Lelkészképző Főiskolán (WJLF) Átvilágítás és az egyházak címmel. 

A magyar lakosságnak jelenleg csupán 45 százaléka gondolja úgy, hogy az uniós tagság előnyökkel jár az ország számára, a csatlakozást támogatók eddigi kétharmados aránya ugyanakkor 56 százalékra esett vissza – derült ki a Szonda Ipsos Népszabadságban közzétett legújabb felméréséből. A közvélemény-kutatásból kitűnik, hogy az inkább hátrányokra számítók aránya az egész lakosságon belül nőtt, az emelkedés a Fidesz szavazótáborában 28 százalék, az MSZP-ében csak 11 százalék. 

Ha a Medgyessy-kormány nem törődik jobban a fővárossal, könnyen elveszítheti a 2006-os választásokat – állítja Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere, miközben arról beszél, hogy a fővárosi önkormányzatokra idén szűkösebb esztendő vár, mint a legrosszabb orbáni évben.  A főpolgármester kijelentése heves koalíciós feszültségeket váltott ki a budapesti közgyűlésben, és talán az sem véletlen, hogy Medgyessy Péter miniszterelnök éppen ezt követően állt elő újból az előrehozott választások – az SZDSZ-re nézve nem túl biztató – ötletével.